MUNKAVÉDELEM

A munkavédelmi szabályzat elkészítésének célja a jogszabályokban kötelezően előírt munkavédelmi szabályok egységbe foglalása. A szabályzat a munkahely egész területére egységes szempontok szerint rögzíti a vezetők és a beosztott munkavállalók

  • munkavédelmi feladatait,
  • az alkalmazás munkavédelmi feltételeit,
  • az oktatás rendjét,
  • az egyéni védőeszköz juttatás szabályait,
  • a munkavégzésre vonatkozó általános követelményeket, valamint
  • a munkavédelmi eljárások rendjét.

A Munkavédelmi Szabályzat elkészítése ma már nem előírás, azonban egyes fejezeteinek megléte kötelező (pl. egyéni védőeszköz juttatási rend, munkaköri alkalmassági vizsgálatok rendje, stb.). Ezeket a dokumentumokat külön-külön ellenőrzi a hatóság, és bírságokat szab ki hiányosságok esetén. Éppen ezért érdemes elkészíttetni a Munkavédelmi Szabályzatot, mely átfogóan és áttekinthetően tartalmazza a munkavédelmi jogszabályok által előírt dokumentumokat.

Jogszabályi háttér:

1993.évi XCIII. tv. 2. § (részlet)

A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. A munkavállalók munkavédelmi kötelezettségei nem érintik a munkáltató felelősségét. A munkáltatói feladatok teljesítésével összefüggésben keletkezö költségeket és egyéb terheket nem szabad a munkavállalóra hárítani.

 

A munkavédelmi szabályzat tartalma:

A szabályzat tartalma alapvetően a tevékenység jellegétől és veszélyességétől függ. Készítésekor az alábbi szakmai tartalmakra térünk ki:

  • munkavédelmi ügyrend;
  • foglalkoztatás munkavédelmi feltételei;
  • munkavédelmi oktatások rendje;
  • egyéni védőeszköz juttatási rend;
  • bőrvédő szer, ipari kéztisztító, bőrvédő készítményjuttatás;
  • védőital juttatás;
  • munkahelyekre és munkavégzésre vonatkozó rendelkezések (általános magatartási szabályok, speciális tevékenységektől függő szabályok);
  • munkavédelmi eljárások rendje (létesítés, üzembe helyezés, időszakos biztonsági felülvizsgálat);
  • munkavédelmi ellenőrzések rendje;
  • munkaköri alkalmassági vizsgálatok rendje;
  • munkabalesetekkel, foglalkozási megbetegedésekkel kapcsolatos szabályok (bejelentés, nyilvántartás, kivizsgálás).

Munkavédelmet érintő jogszabályok

1993. évi XCIII. törvény 

1996. évi LXXV. törvény a munkaügyi ellenőrzésről

1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól

2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról

89/1995. (VII.14) Korm. rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról

10/2016. (IV.5.) NGM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről

25/1998. (XII.27.) EüM rendelet az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről

3/2002. (II.8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről

17/1993.(VII.1.) KHVM renelet az egyes veszélyes tevékenységek biztonsági követelményeiről szóló szabályzatok kiadásáról

21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet  a gépek biztonsági követelményeirıl és megfelelıségének tanúsításáról 

2/1998. (I. 16.) MüM rendelet a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről

2/2002. (II. 7.) SzCsM rendelet az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról

25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról

33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről

4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről

50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről

22/2005. (XII.21.) FMM rendelet - tel módosított, a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló

10/2016 (IV.5) NGM rendeletben meghatározza az eddigi gyakorlatnak megfelelően a szerelői ellenőrzés és a szabványossági felülvizsgálat fogalmát